A szocialista Magyarországon, különösen a városi lakásokban és panellakásokban, az egységes, sorozatgyártott bútorok domináltak. Emlékeztek még? Hoztam két képet 1972-ből, az Otthon ’73 bútorkiállításról.

A szoba középpontjában egy nagy, beépített szekrénysor látható, amely több funkciót is betölt: tárolóhelyet biztosít könyveknek, dísztárgyaknak, és egy régi típusú televíziónak is. A szekrények ajtajai egyszerűek, a fogantyúk pedig a kor minimalista stílusát tükrözik.

Az ülőgarnitúra vastagon párnázott, olívazöld színű, plüssborítású fotelekkel és kanapéval, amelyek tipikusak voltak az adott időszakban. Az ilyen típusú anyagok és színek a korszak divatját követték, amikor a meleg földszínek és a komfortérzet hangsúlyozása volt a cél. Az asztal szintén a korszakra jellemző, praktikus kialakítású, amely egyfajta esztétikai központot képezett a nappaliban.

Ez a második kép szintén egy 1970-es évekbeli magyar nappalit ábrázol, amely hasonló stílust képvisel, mint az előző kép. A korszak jellemző bútorai, színei és elrendezései itt is megfigyelhetők. A szoba központi eleme itt is egy nagy, beépített szekrénysor, amely egyszerre szolgál tárolóhelyként és dekoratív elemként. A szekrénysor nyitott polcokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget adnak a dísztárgyak, könyvek és egyéb személyes tárgyak elhelyezésére.

Az ülőalkalmatosságok közül a legjelentősebb egy nagy zöld heverő, amely szinte az egész szoba közepét kitölti. Ez a heverő egyrészt kényelmes ülőhelyet biztosít, másrészt alvásra is alkalmas lehet, ami a kis alapterületű lakások praktikus megoldásainak egy példája. A hozzá illeszkedő zöld puffok további ülőhelyeket biztosítanak, és jól kiegészítik a szoba színvilágát.

A szoba színvilága a 70-es évek divatját tükrözi, a zöld árnyalatai dominálnak, amelyek harmóniában vannak a fa természetes színével. Ez a kombináció melegséget és otthonosságot sugall, miközben a sárgás-barnás függönyök és szőnyeg további meleg tónusokat visznek a térbe.

A szoba sarkában elhelyezett nagy állólámpa lágy fényt biztosít, amely meghittséget kölcsönöz a térnek. A szekrények tetején, polcain és a kisebb bútorokon elhelyezett növények és virágok hozzájárulnak a természetközeli, otthonos légkör kialakításához. A falon egy kis textil falidísz is látható, amely a korszakra jellemző kézműves tárgyak egyik példája.

Ez a két nappali jól példázza a Kádár-korszak lakberendezési stílusát. A helyiségek praktikus, funkcionális berendezése, a tömegtermelés által meghatározott bútorok és a meleg, földközeli színek dominálnak. Az ilyen enteriőrök egyszerre voltak praktikusak és otthonosak, tükrözve a korszak társadalmi és gazdasági viszonyait. A bútorok és a színek kiválasztása is azt a célt szolgálta, hogy a lakások minél kényelmesebbek és élhetőbbek legyenek a mindennapok során.