Ismét éveket ugrunk vissza, 2015-ből és 2016-ból hoztam pár hátfalat. Ti emlékeztek még ezekre az évekre? 

Ha a természettel kapcsolatban szeretnénk emlékképeket felidézni, akkor eszünkbe juthat az év eleji földrengés Nógrád megyében (2015 január), a tavaszi napfogyatkozás (2015 március), vagy a következő évben életbe lépett, Párizsban aláírt Klímavédelmi Egyezmény (2016 november). A személyes kedvencem az egyik első kép, amit a New Horizons űrszondától kaptunk a Plútóról (2015 nyár):

Számunkra szakmai szempontból azonban egészen mást jelent a természet, mutatom:

A fehér/világos háttér kiemeli a kép témáját. A bambusz és a fű (vagy esetünkben az alsó képen a rizs) pedig hálás téma: a színek amellett, hogy divatosak, még időtállóak is, és a legtöbb konyhába könnyedén beilleszthetők.

A természet és az épített környezet egyszerre történő ábrázolására kiváló példa lehet egy mediterrán kép a hátfalon. Tégla, kőfalak, növényekkel. Kiváló az összhang, hoztam is egy példát ezekből az évekből:

Ahogy haladunk az épített környezet felé, eszünkbe juthat, hogy 2016 júniusában átadták a 17 éven át épített svájci alagutat, mely 57 km-es hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútja lett. Bár a Gotthard-bázisalagútról még nem készítettünk konyha hátfalat, más épített örökségről már igen: a városkép kedvelt téma a hátfalaink esetében, itt is van egy kékes színű éjszakai New York.

Sokszor kérdezitek tőlünk, hogy mennyire időtálló egy-egy grafika, mi az, amit nem lehet megunni. Amint látjátok, a kék és zöld színek évek óta velünk vannak, és a fenti képeket elnézve azt gondolom, hogy az üvegnek önmagában olyan megjelenése van, hogy nem lehet „elavult” egy grafika sem. Az előbbi négy kép azóta is folyamatosan felbukkan hátfalaink között.

Szerintetek van olyan dizájn, ami tényleg örökös lehet? Vagy épp olyan, amit kerülni kell, mert gyorsan kimegy a divatból?